„Igyekeztem a lehető legtöbbet megtudni az Emberről. Csak az érzéseivel, a bajaival, a vágyaival, a gondolataival együtt tudom őt képpé eleveníteni.” – foglalta össze ars poeticáját Móré Mihály festő- és grafikusművész, aki idén ünnepelné 95. születésnapját. Ebből az alkalomból rendeznek neki nagyszabású emlékkiállítást a debreceni Kölcsey Központ Bényi Árpád-termében, melyet 2019. május 5-én (vasárnap) 16 órakor én nyithatok meg, javaslatot téve az életmű rehabilitációjára, hiszen a halála óta megjelent cikkek, megemlékezések sokkal inkább a személyével foglalkoznak, mintsem a munkásságával, életműve kontextualizálásával.
Móré Mihály (1924-1997) Debrecenben született, a Képzőművészeti Főiskolán mások mellett Szőnyi Istvántól tanult, majd 1955-től haláláig Debrecenben élt. A város képzőművészeti életének meghatározó alakja volt, a „legszeretnivalóbb bohém”, ahogy Bényei József költő-újságíró jellemezte. Milyen örökséget hagyott az utókorra? Lendületes krokikat, értékes illusztrációkat, a város jellegzetes karaktereire és az élet értékes pillanataira koncentráló metszeteket és festményeket, melyekből egy jókora válogatást mutat be ez a tárlat, amely június 2-ig ingyenesen látogatható.
Móré Mihály: Hálókötő